Eredj és kiálts Jeruzsálem füleibe, mondván: így mondta az Úr: Nem felejtem el neked ifjúságod kegyességét, mátkaságod szerelmét, hogy követtél a sivatagban, a be nem vetett földön.
És nem mondták: Hol van az Úr, aki felhozott minket Egyiptom földjéről, aki vezetett bennünket a sivatagban, a pusztaság és szakadék földjén, a szárazság és halálárnyék földén, a földön, melyen senki nem jár, ember sem lakik ott.
És behoztalak benneteket a kertországba, hogy egyétek gyümölcsét és javát. És mikor bejöttetek, megfertőztettétek országomat, és örökségemet undoksággá tettétek.
A papok nem mondták: Hol van az Úr? A „Tanítás\ kezelői nem ismertek engem, és a pásztorok elszakadtak tőlem; és a próféták a Baál által prófétáltak, és azok után jártak, akik nem segíthetnek.
Majd megtanít téged gonoszságod, és megfenyít elpártolásod, hogy megtudd és lásd, mily rossz és keserves, hogy elhagytad az Úrat, a te Istenedet; és hogy nincs rajtad az én félelmem, mond az én Úram, a Seregek Úra.
Mert régtől fogva összetörted igádat, eltépted köteleidet, és azt mondtad: Nem akarok szolgálni! Hanem minden magas halmon, és minden zöldellő fa alatt ott vagy hanyatt dőlve mint parázna.
Hogy mondhatod: Nem lettem tisztátlan, a baálok után nem jártam? Nézd meg utadat a völgyben, ismerd meg, mit cselekedtél, keresztúton járó könnyű tevekanca.
Sivataghoz szokott vadszamár vágya gerjedtében levegőt kapdos, üzekedésében ki téríti vissza? Akárki keresi, nem kell fáradnia, a maga havában megtalálhatja őt.
Kelj fel és szabadíts meg minket! Hát hol vannak isteneid, kiket csináltál magadnak? Keljenek fel, vajon megsegíthetnek-e téged veszedelmed idején? Hiszen városaid száma szerint lettek isteneid, oh, Júda!
Ti vagytok a nemzedék! Lássátok az Úr szavát: Sivatag lettem Izráelnek, vagy sötétség földje? Miért mondja népem: Csatangolunk, nem megyünk többé tehozzád?