Magyar Biblia KIB 1935
|
| 1 |
| (2) És imádkozott Jóna az Úrhoz, az ő Istenéhez a hal hasából. |
| 2 |
| (3) És azt mondta: Kiáltottam szükségemben az Úrhoz, és felelt nekem; a pokol gyomrából kiáltottam, meghallottad szavam. |
| 3 |
| (4) Mert örvénybe löktél engem, tengerek szívébe, és folyam vesz engem körül; hullámaid és habjaid mind keresztülmentek rajtam. |
| 4 |
| (5) És én azt mondtam: Elűzettem szemeid elől; csak még egy pillantást vethetnék szent templomodra! |
| 5 |
| (6) Vizek vettek körül lelkemig, hullámár kerített be; sás van fejemre kötve. |
| 6 |
| (7) A hegyek alapjáig szálltam alá, a föld reteszei mögöttem vannak örökre; de te felhoztad lelkemet a veremből, Uram, én Istenem! |
| 7 |
| (8) Mikor eltikkadt bennem a lelkem, az Úrról megemlékeztem; és eljutott hozzád imádságom szentséged templomába. |
| 8 |
| (9) Akik hazug hiábavalóságokat tartanak meg, elhagyják maguktól a kegyelmet; |
| 9 |
| (10) de én hálaszóval áldozok neked, amit fogadtam, megfizetem. Az Úrnál van a megtartás. |
| 10 |
| (11) És mondta az Úr a halnak, és kihányta Jónát a szárazföldre. |
| Jegyzetek mentése |
https://beblia.bible:81/BibleAudio/hungariankib/jonah/002.mp3
4
2