Mindazt a parancsolatot, melyet én parancsolok neked ma, megtartsátok, megcselekedvén avégre, hogy éljetek, sokasodjatok, és bemenjetek és birtokba vegyétek azt az országot, melyről megesküdött az Úr atyáitoknak.
És jusson eszedbe az az egész út, amelyen vezet téged az Úr, a te Istened, már negyven éve a sivatagban; hogy megalázzon téged azért, hogy próbára tegyen téged, hogy megtudja, mi van a szívedben, meg fogod-e tartani parancsolatait vagy nem.
Tehát megalázott téged és éheztetett téged, aztán enned adta a mannát, amit te nem ismertél, sem atyáid nem ismertek; hogy tudomásodra hozza, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami az Úr száján kijön, élni kell az embernek.
Vigyázz magadra, el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedről; meg nem tartván parancsolatait, ítéleteit és törvényeit, melyeket én parancsolok néked ma.
Aki vezetett téged a nagy és félelmetes sivatagban tüzes kígyók és skorpiók közt, és víztelen szomjú földön; aki vizet fakasztott neked a kovakő sziklából.
Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, hogy ő az, aki neked erőt adott hatalmas dolgot cselekedni azért, hogy fenntartsa szövetségét, melyre megesküdött atyáidnak, mint a mai nap van.
Ha pedig elfelejtkezvén elfelejtkezel az Úrról, a te Istenedről, és más istenek után jársz, és azoknak szolgálsz és leborulsz előttök; bizonyságot teszek ellenetek ma, hogy elveszvén elvesztek.