és tábort ütöttek ellenük és elpusztították az ország termését egészen addig, amerre Gázába járnak; és nem hagytak élelmet Izráelben, sem juhot, sem ökröt, sem szamarat.
Mert nyájastól vonultak fel és sátorostól jöttek oly sokan, mint a sáska, számuk sem volt nekik, sem tevéiknek; úgy jöttek be az országba, pusztítva azt.
hogy az Úr egy férfiút küldött Izráel fiaihoz, prófétát; ki is azt mondta nekik: Így szól az Úr, Izráelnek Istene: És felhoztalak titeket Egyiptomból; kihoztalak titeket a rabszolga házból;
Akkor azt mondtam nektek: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek, nem szabad az emoriak isteneit félnetek, akiknek országában letelepedtek; és nem hallgattatok szavamra.
Azután jött egy Úr angyala és leült a cserfa alá, mely Ofrában az abi-háezribeli Jóásé volt; éppen mikor annak fia, Gedeon búzát vert ki a bortipró kádban, hogy elmenekítse Midján elől.
Mire azt mondta neki Gedeon: Ugyan, uram, ha velünk van az Úr, akkor miért ért bennünket mindez? Es hol van minden csodája, melyről atyáink beszéltek nekünk, mondván: Nem Egyiptomból hozott-e fel minket az Úr, holott most elhagyott bennünket az Úr és Midján kezébe adott minket?
De azt mondta neki: Kérlek, Uram, mivel szabadítom meg Izráelt, mikor az én nemzetségem a leggyengébb Izráelben, és én vagyok a legkisebb az én őscsaládomban?
Gedeon pedig bement, elkészített egy kecskegödölyét és egy efa lisztből kovásztalan kenyeret, a húst a kosárba tette, a levet pedig a fazékba tette; és kivitte hozzá a cserfa alá, és felajánlotta.
Akkor kinyújtotta az Úr angyala a pálca végét, mely a kezében volt és illette a húst és a kovásztalan kenyeret; erre felszállt a tűz a kőszirtből és megette a húst és a kovásztalan kenyereket, az Úr angyala pedig eltűnt szemeiből.
Azon éjjel történt aztán, hogy azt mondta neki az Úr: Vedd atyád marhájából a bikát, éspedig a második bikát, a hétéveset; aztán rontsd le atyád Baál-oltárát és a rajta levő szent fát vágd ki;
építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek ennek az erődnek a tetején máglyával; aztán vedd azt a második bikát és áldozd meg égő áldozatul a szent fa fáival, amelyet kivágsz.
Erre Gedeon vett tíz embert a szolgái közül, és úgy tett, amint az Úr beszélt hozzá; mivel azonban atyja házától és a város embereitől félt nappal tenni, tehát éjjel tette
És mikor a város emberei reggel korán felkeltek, már akkor a Baál oltára le volt rontva, a szent fa pedig, mely rajta volt, ki volt vágva; és a második bika meg volt áldozva égő áldozatul az újon épült oltáron.
Erre azt mondták egymásnak: Ki cselekedte ezt a dolgot? Mikor aztán kérdezősködtek és kutattak, azt mondták: Gedeon, a Jóás fia cselekedte ezt a dolgot.
Akkor azt mondták a város emberei Jóásnak: Hozd ki fiadat, hogy meghaljon; mert lerontotta a Baál oltárát, és mert kivágta a szent fát, mely rajta volt.
De Jóás azt mondta mindazoknak, akik körülötte álltak: Ti akartok Baálért perelni; vagy ti akarjátok őt megmenteni? Aki érte perel, ölettessék meg reggelig. Ha Isten, pereljen magáért, hogy lerontották oltárát.
Aztán követeket küldött egész Manasséba, és az is összesereglett utána; továbbá követeket küldött Áserbe, Zebulonba és Naftaliba, és felvonultak ellenük.
íme én egy gyapjú nyiretet teszek ki a szérűre: ha egyedül a nyireten lesz harmat, egyebütt pedig a földön szárazság, abból megtudom, hogy megszabadítod általam Izráelt, amiképpen szólottál.
Akkor azt mondta Gedeon az Istennek: Ne lobbanjon fel rám haragod, ha beszélek, csak még ez egyszer: oh hadd tegyek kísérletet a nyirettel csak még egyszer, hadd legyen szárazság a nyireten egyedül, egyebütt pedig a földön legyen harmat.