1. Mikor gyermek volt Izráel, akkor megszerettem őt; és Egyiptomból kihívtam fiamnak.
2. Minél jobban hívták őket, annál jobban elmentek tőlük; a baáloknak áldoznak. És a bálványoknak gerjesztenek jóillatot;
3. pedig én tanítottam járni Efraimot. Karjaira vette őket; és nem tudták, hogy gyógyítottam őket.
4. Emberi köteleken vonom őket, a szeretet kötelékein; és olyan voltam hozzájuk, mint akik jármot könnyítenek nyakukon, és hozzáhajoltam, enni adtam.
5. Nem kellett visszatérnie Egyiptom földjére, hanem Asszíria, ő lett a királya. Mivel nem akartak megtérni,
6. hát kard dühöngött városaiban; és elpusztította reteszeit, és emésztett tanácsaik miatt.
7. És népem felakad elfordulásomon; és ha a Felséghez hívják, egy sem magasztalja.
8. Hogyan adnálak oda, Efraim, szolgáltatnálak ki, Izráel; hogyan adnálak ki, mint Admát, tennélek olyanná, mint Ceboimot? Ellenem fordult a szívem, egyszerre felgyúlt a részvétem:
9. nem viszem véghez haragom hevét, nem pusztítom el Efraimot ismét; mert Isten vagyok én és nem ember, közepetted szent, és nem jövök a városra.
10. Mennek az Úr után, ki mint oroszlán harsog; mert ő harsogni fog: és fiak sietnek elő reszketve nyugatról,
11. reszketve sietnek, mint a madár, Egyiptomból; és mint a galamb Asszíria földjéről, és letelepítem őket házaikba, mond az Úr.
1. Efraim szelet legel és keleti szelet hajszol, egész nap hazugságot és pusztítást szaporít; Asszíriával is szövetséget kötnek, Egyiptomba is olajat visznek.
2. Júdával is pere van az Úrnak; és hogy meglátogassa Jákóbon útjait, cselekedetei szerint fizet meg neki.
3. Az anyaméhben megcsalta fivérét; és ereje teljében küzdött Istennel:
4. és küzdött angyallal és legyőzte, sírt és könyörgött neki; Bétélben találta őt. És ott beszélt velünk;
5. és az Úr, a Seregek Istene, az Úr az ő neve.
6. Tehát neked Istenedhez meg kell térned; kegyességet és ítéletet megőrizned, és remélned Istenedben folyton.
7. Kanaán, kezében hamis mérleg, zsarolni szeret.
8. És Efraim azt mondja: Bizony meggazdagodtam, vagyonra tettem szert; minden keresetemben nem találnak bennem álnokságot, mely vétek volna.
9. De én vagyok az Úr, a te Istened Egyiptom földjétől fogva: még sátorlakóvá teszlek téged, mint ünnepnapokon.
10. És beszéltem a prófétákhoz; és én sok látomást adtam, és a próféták által hasonlatot:
11. Vajon Gileád semmirevalósággá lett, sőt ők hiábavalósággá lettek; Gilgálban ökröket áldoztak? Olyanok is lettek oltáraik, mint kőhányások mezők barázdáin.
12. És elmenekült Jákób Arám mezejére; és egy asszonyért szolgált Izráel, és egy asszonyért őrzött.
13. És próféta által hozta fel az Úr Izráelt Egyiptomból; és próféta által tartatott meg.
14. Efraim keserves bosszúságot okozott; tehát vérét rá hárítja, és gyalázatát megfizeti neki Ura.
17. Nekem azért mily drágák a te gondolataid, oh Isten; mily hatalmasok summáik!
18. Ha elszámlálom őket, a fövenynél többek; felébredek, és még nálad vagyok.
19. Bár ölnéd meg, oh Isten, a hitetlent; ti pedig, véremberek, távozzatok tőlem!
20. Akik ellened lázadnak cselszövénnyel; elveszik városaidat ok nélkül.
21. Ne gyűlöljem-e, Uram, gyűlölőidet; és ne utáljam-e, akik ellened felkelnek?
22. Tökéletes gyűlölettel gyűlölöm őket; és ellenségeim gyanánt vannak nekem.
23. Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet; próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat:
24. és lásd meg, van-e bennem bálványozás útja? és vezess engem az örökkévaló úton.
22. A haragos ember civódást támaszt; és az indulatos embernek sok a vétke.
1. Júdás, Jézus Krisztusnak szolgája, Jakabnak pedig testvére, az Atya Istenben megszentelt és Jézus Krisztusban megőrzött hivatalosoknak:
2. irgalmasság, békesség és szeretet adassék nektek bőségesen.
3. Kedveseim, mikor teljes igyekezettel a közös üdvösség felől akartam írni, kénytelen lettem ezt az intést írni hozzátok, hogy harcoljatok azért a hitért, mely egyszer s mindenkorra átadatott a szenteknek.
4. Mert belopózkodtak valami emberek, akik régen fel vannak jegyezve erre az ítéletre: istentelenek, kik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra fordítják, és az egyedüli uralkodót, Istent és a mi Urunk Jézus Krisztust megtagadják.
5. Emlékeztetni akarlak pedig titeket, akik tudjátok egyszer azt, hogy az Úr, mikor népét Egyiptom földéről kiszabadította, másodszor, azokat, akik nem hittek, elvesztette.
6. És az angyalokat, akik nem őrizték meg az ő fejedelemségüket, hanem elhagyták saját lakhelyüket, a nagy nap ítéletére örökkévaló kötelekben sötétség alatt megtartotta.
7. Mert Szodoma és Gomora, és a körülöttük levő városok, melyek azokhoz hasonló módon paráználkodtak, és idegen test után jártak, intő példa gyanánt vannak előttünk, örök tűz büntetését vévén el.
8. Hasonlóképpen ezek az álmodozók is valóban testet fertőztetnek, uraságot semmibe vesznek, méltóságokat pedig káromolnak.
9. Pedig Mihály arkangyal, mikor Mózes teste fölött az ördöggel tusakodva vitatkozott, nem mert káromló ítéletet mondani, hanem azt mondta: Dorgáljon meg téged az Úr!
10. De ezek mindent káromolnak, amit nem ismernek; amiket pedig természet szerint, mint az oktalan állatok, értenek, azokban rothadnak meg.
11. Jaj nekik; mert Kain útján jártak, bérért Bálám tévelygésébe estek, és Kóré lázadásában vesztek el.
12. Ezek piszkok a ti szeretetvendégségeiteken, amint félelem nélkül veletek vendégeskednek, magukat hizlalván; víztelen fellegek, szelektől hányatva; őszi hervadásban levő, gyümölcstelen, kétszer meghalt, gyökerestől kiszaggatott fák.
13. Vad tengerhullámok, melyek a saját szégyenüket tajtékozták ki; bolygó csillagok, kiknek a sötétség homálya van fönntartva örökre.
14. Prófétált pedig ezekről is Enók, ki Ádámtól fogva hetedik volt, mondván: íme eljön az Úr az ő sok ezer szentjével,
15. hogy ítéletet tartson mindenki felett, és megbüntessen mindenkit, aki közöttük istentelen, minden istentelen cselekedetéért, melyet elkövetett és minden kemény szóért, amit istentelen bűnösök szóltak őellene.
16. Ezek zúgolódók, panaszolkodók, kívánságaik szerint járók; és az ő szájuk nagy szavakat beszél, míg szembebámulnak haszon kedvéért.
17. De ti, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai előre megmondtak;
18. mert megmondták nektek, hogy az utolsó időben lesznek csúfolódók, akik az ő istentelen kívánságaik szerint járnak.
19. Ezek azok, akik külön szakasztják magukat, érzékiek, akikben nincs Lélek.
20. Ti pedig, szeretteim, a ti szentséges hitetekben építvén magatokat, Szentlélekben imádkozván,
21. tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztus irgalmasságát az örök életre.
22. És némelyeken könyörüljetek megkülönböztetve;
23. némelyeket pedig rettentéssel mentsetek meg a tűzből ragadva ki, gyűlölve még a testük által beszennyezett ruhát is.
24. Annak pedig, aki titeket botlástól megőrizhet és az ő dicsőségének színe elé állíthat feddhetetlenül, nagy örömmel,
25. az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké. Ámen.